datetime
Get Adobe Flash player

Motiváció 2016

Bandi bácsit talán nem is szükséges bemutatni, neve olyan sokszor felmerül triatlonos körökben.
A veterán triatlonista megannyi sportolónak ad jó példát és motivációt ahhoz, hogy végigmenjen azon a bizonyos úton, mely ugyebár maga a cél!
Szebeni Endre az első nagyatádi célbaérkező volt, aki beléphetett, kvázi megalapította a HHH-t, és egy kivételével az összes versenyünkön jelen volt az elmúlt 27 évben.
Következzék hát most az interjú mindenki Bandi bácsijával, melyet a verseny előtti napokban készítettünk:

25 ironman távval a hátad mögött mondd meg őszintén… Izgulsz?

Hogyne, de csakis a jó értelemben. Nemrég összefutottam néhány triatlonossal, akik történetesen Veresegyházán a tízszeres távot teljesíttették, és velük is minden második mondatunk Nagyatádról szólt. A triatlonnak ez egy valódi unikuma, és azt kell hogy mondjam, mindegy ki mit csinál, mit szervez, az ironman az Nagyatád.

Szerinted miért pont Nagyatádon érdemes indulni? Korábbi beszélgetésünkből emlékszem, hogy más hosszútávon te még nem is indultál.

Tényleg nem merült fel és nem is szándékoznék. Az eXtremeManre egyszer azt találtam mondani: „Ez az a verseny, ahol minden a versenyzőről szól.” Ezt ma is csak így tudom megfogalmazni. Olyan hangulata van, hogy az ember Nagyatádra szinte "hazamegy".

Növekvő döbbenettel olvastam végig az elmúlt 25 évben elért eredményeidet. Meddig lehet ezt még folyatni?

Az az igazság, hogy nekem ez a kérdés már a tízedik versenyem után is felmerült.
Meddig?
És a válasz az, hogy egyszerűen adja magát. Nincs erre semmilyen elképzelés, vagy terv, egyszerűen ha az ember egyben van, akkor Nem merülhet fel kérdésként, hogy a következőn induljon, rajthoz álljon. Az nyilván másik kérdés, hogyha nem lenne több nagyatádi eXtremeMan, akkor lehet, hogy azt mondanám, ideje mást csinálni.
Nem akarnék máshol hosszútávon teljesíteni, nem hiszem, hogy nálam bármi helyettesíthetné.

Szóval a tervekben még nem szerepel a visszavonulás?

A szintidő lehet egy mumus, de most éppen olyan passzban vagyok, hogy nem aktuális ilyenre gondolnom.
Olyan kivételes helyzetben vagyok, hogy azt fontolgatom, kicsivel, vagy sokkal jobb időt fogok menni.
Ez a felkészülésem eredménye Malik Balázzsal, úgy néz ki nagyon ügyesen összerakott engem, nem ismerek magamra.

Malik Balázs ezek szerint jó edzőnek bizonyult.

Igen, mindenképpen. Azt kell mondjam, a tenyerén hord. Minden alkalommal, vagyis minden héten, amikor találkozunk, azzal kezdi, hogy jól a szemembe néz, megkérdezi, hogy vagyok és ennek függvényében osztja be a következő hét feladatait. Úgy érzem, nagyon jó irányba haladunk és ami felmérő jellegű teszteket elvégzünk, az mind azt mutatja, hogy erősebb vagyok.

Milyen jellegűek ezek az edzések?

Egy héten nyolc edzésen veszek részt. Gyakorlatilag minden héten kapok egy szünnapot, ez általában a hétfő szokott lenni; és a hétre jut 2-3 kerékpározás, 2 úszás a többi pedig futás. És persze ezt néha megvariálja olyannal, hogy van egy kis spinning, amit egy ráfutás követ. De persze ez mindig akkor derül ki, amikor a következő heti programot elküldi. Tulajdonképpen távolról tartjuk a kapcsolatot, de láttam már erre komolyabb példát is, amikor az edző és sportoló egy évig nem is találkoznak személyesen. De teljesen jól működik ez a kontaktus, nekem is ott van a Garmin óra a kezemen, az regisztrálja, milyen tempóval, milyen pulzussal, mit csinálok; este elküldöm neki és ő ebből építi fel a követező hetet. Ezek alapján jól be lehet lőni a következő heti terhelési mennyiséget. Ebbe nincs beleszólásom, Balázs is megjegyezte: én nem mondok semmit, csak teszem, amit mond.

És eddig töretlenül ment a felkészülés?

Eddig igen, egy vagy kétszer fordult elő, hogy valamiét kértem, a mondjuk úgy, felmentést. Volt rá példa, hogy munkából fél tíz körül mentem haza, egyáltalán nem éreztem úgy, hogy akkor nekem jól esne kimenni az éjszakába futni, ami után másnap reggel az uszodában kellett volna lennem hatkor. Akkor bizony kihagytam. Illetve egyszer arra volt példa, hogy ahogy én mondtam, megállt a lábam a kerékpáron. Edzés közben egy olyan terhelést kaptam, amire nem voltam alkalmas, lelassult a lábam. Erre azt mondtam, rendben van, köszönöm, megállok, levezetünk, kész. Nincs dráma, se felelősségre vonás, egyszerűen igazodni kell a világi helyzethez.

Keszthelyen már találkozhattunk veled, ezenkívül hol indultál még idén?

Sokkal kevesebb versenyen indultam, mint ami korábban tőlem megszokott lett volna. Kimaradtak számomra a tereptriatlonok és duatlonok. Illetve kerültük az olyan versenyeket, amik valamilyen formában, például egy eséssel, veszélyeztethette volna a további felkészülésemet, mint például egy erdei kerékpározás. Gyakorlatilag Balázzsal egyeztettük a versenynaptárat, Nagyatád természetesen kérdésen kívül esett. Volt egy sprintverseny OB Baján, amit én Balázzsal szemben, mint kívánságlista megfogalmaztam. Aztán volt egy olimpiai táv Fonyódon, majd jött a középtáv Keszthelyen. Ezen felül volt még néhány duatlon versenyem is sprint távon: Kaszó és Káptalantóti, utóbbi olimpiai távú. Kaposvárt idén nem ütemeztük be Balázzsal. Minden versenyem csakis edzői engedéllyel és utasítással történt. Ha egy versenyen indulni szerettem volna, akkor Balázs úgy ütemezte az akkori edzéseket, illetve kellő instrukciókkal látott el magára a versenyre is.  És még megemlítenék egy buli-meccset: a Velencei tó körüli 28 kilométeres futóversenyt.
Ott meg arra voltunk kíváncsiak a szezon elején, hogy hogy is néz ki élesben a felkészülés.

Mint a mondhatni „legbölcsebb” tagjaként a HHH-nak, mit üzensz a remélhetőleg idén újonnan belépő tagoknak: Lippai Zolinak és Pál Józsefnek?

Azt hiszem, hogy nagyon nem is kell semmit üzenni ezeknek az embereknek, valami hajtja őket belülről amúgy is, ez ellen nem tudnék se jót se rosszat mondani. Csak annyit mondhatok: jó egészséget és hajrá!

Tavaly szereztél egy kijutást Ausztráliába a középtávú VB-re.

Igen, lényegében idén minden annak jegyében történik, hogy az eXtremeManen kívül azon a versenyen is üzembiztosan jó eredményt szerezhessek. Az én korosztályomban, a 70-74 között, összesen 24 ember van a rajtlistán, szóval lesz azért ellenfél is. Kicsit közel lesz Nagyatádhoz időben, szeptember 4-én. De szerencsére elég távol ahhoz, hogy beleférjen a felkészülésbe. Annyira nincs közel, hogy valami akadályt gördített volna Balu a részvételem elé.

Bandi bácsi elképesztő módon közel 50 percet javított a tavalyi idejéhez képest, 15:02:53-at ment. Bár saját elmondása szerint a verseny vége felé már csak egy hideg sör vizualizálása tartotta benne a lelket. így bizony olybá tűnik sikeres volt Baloo edző felkészítése. Gratulánunk a sikeres, 26. célba érkezéshez és további jó felkészülést az ausztrál kihíváshoz! Hajrá Bandi bá!

 

Bejelentkezés

Hozzászólások