Get Adobe Flash player

LIVE közvetítés

Motiváció 2017

 

A következő interjúalany Vatai Miklós, a Vasemberek Klubjából, aki az idei ironman országos bajnokságon a dobogó második fokára állhatott fel. A kiváló futóteljesítményéről híres sportember nagy reményekkel utazik Hawaii szigetére, hogy a korosztálya legjobbjaival mérkőzzön meg.

Hol szerezted meg a kvalifikációt az idei világbajnokságra?

V.M. : Február végén Malajziában szereztem meg a kvótát, ahol 9:22:06-os időeredménnyel az abszolút 7. helyen sikerült végeznem. Ezzel az eredménnyel age group győztes lettem. Korosztályom második helyezettje 22 perccel ért be mögöttem. Elsőre ez talán fölényes győzelemnek tűnik, de a verseny során nem mindig volt ez így. A futás megkezdésekor alig volt pár perc előnyöm. Ez kicsit aggasztott is, mert iszonyatosan meleg volt és mivel itthon készültem nem tudtam, hogy hogyan fogom bírni a futást.

Mennyit és hogyan készültél a versenyed előtt?

V.M. : Ez nagy kihívás volt, mert ahogy említettem, itthon edzettem a télben. Még sosem kellett februárban jó formában lennem ezelőtt. De szerencsére azok közé a versenyzők közé tartozom, akiket az időjárás zavaró tényezői nem befolyásolnak egy-egy felkészülés alkalmával. A 2009-es tél azonban nem könnyítette meg a helyzetemet. Amikor a kerékpáredzésen minusz 6 fokot mutatott az órám, akkor én is elgondolkoztam, biztos, hogy nekem itt és most kell egy malájziai kvalifikációs versenyre felkészülnöm? Ha ez még nem lett volna elég, februárban leszakadt a hó is. Mindez a meteorológia szempontjából pozitív, hiszen elméletileg enyhül az idő, gyakorlatilag azonban járhatatlanná válnak az utak. Rendkívül vicces látványt nyújthattam a velem egy szakaszon autózóknak, amikor hegyről lefele jövet az egyik lábam lent a földön, a kezem pedig begörcsölve a fékre fagyva igyekszem túlélni a manővert. Beláttam tehát, hogy mind a felkészülés, mind pedig az életben maradás szempontjából előnyösebb, ha február környékén maradok a görgőnél és a hóban futásnál. Sajnos a versenyen a zökkenőmentesnek nem mondható felkészülés éreztette is hatását. Legfőképp a futás során, ahol éreztem, hogy megy, de valami mégis hiányzott.

Most indulsz először Konán, milyen elvárásaid vannak magaddal szemben?

V. M. : Mikor tavaly megtudtam, hogy sikerül kijutnom Malajziába, három fő célt tűztem ki magam elé 2010-re: megszerezni a kvótát, Nagyatádon abszolút dobogós helyezést elérni és a lehető legjobb formámat hozni az év fő versenyén, Hawaii-on. Ebben az évben mindent ennek a versenynek rendeltem alá, még Nagyatád is a felkészülés része volt. Tudatosan, tartalékolva mentem, nem mindent kiadva magamból, hogy bírjam a nagy versenyig. Még soha nem indultam ezen a versenyen, nem ismerem a körülményeket, a földrajzi és időjárási adottságokat, csak azt tudom, hogy szeretnék kockáztatni!

Szerinted mi lesz a legnehezebb, amivel meg kell majd küzdened a verseny során?

V.M. : Minden versenyzőnek vannak nehéz pillanatai. Számomra minden alkalommal az úszás a nagy kérdőjel. Európai, hazai pályán már tudom, mit hogyan kell tennem, hogy a maximumot hozzam ki a helyzetből. Hawaii-on azonban minden más, a széllökések, a hullámok. Mindezekre nem lehet előre felkészülni, legfeljebb a helyszínen kitapasztalni és alkalmazkodni az új helyzethez.

Egyedül utazol vagy kísérővel?

V.M. : Viki, a feleségem minden versenyen velem van és ez itt is így lesz. Ő az én hátterem. Mindenben amiben csak tud segít, talán nélküle már nem is menne. Számomra ez nagyon fontos, jó érzéssel tölt el, ha arra gondolok, hogy a verseny során van egy biztos pont, akire mindig számíthatok. Minden versenyen izgul, főleg az úszáson, hogy minél jobb helyen jöjjek ki a vízből, majd a kerékpáron, nehogy valami technikai probléma legyen. Aztán mikor elindulok futni, már ő is nyugodtabb, mert tudja, hogy itt már bármi történik, megoldom.

Mi az, amit feltétlenül meg fogtok látogatni a szigeten?

V.M. : A kint tartózkodásunk alapvetően a versenyről fog szólni, de természetesen szeretnénk megnézni a fő látványosságokat.

Van bármi, amit még szeretnél elmondani a versenyekről és az utazásról?

V.M. : Ezúton szeretném megköszönni azt az önzetlen segítséget, amit a családomtól kaptam, hogy ez az út létrejöhessen. Valamint külön köszönet a Vasemberek Klubjának, hogy mellettem állnak és segítenek. Köszönöm a Solo Kft-nek a technikai segítséget és nem utolsó sorban Horváth Ádámnak a szervezést.

Köszönöm szépen az interjút, jó versenyzést kívánok!

Kővári Luca

 

Bejelentkezés

Hozzászólások