Utak, nem művek (Heidegger)

Csontváryval a Napúton, Rimbaud-val a Hold úton, Keruac-kal on the road, Dantéval, Hendrixszel , Coltrane-nel , Slayerrel a pokoli úton (hetek, hónapok óta kora reggelenként Slayer DVD-k bömbölnek ébresztőként),Lao ce-vel a Taon-és az atádiakkal a triatlon útján. Mert ahogy van teve egy pupú, két pupú (sőt több) úgy utak is vannak számtalanok. És igazságok is. A három, lehet hogy nem magyar igazság. De Galamb igazság.

   http://extrememan.hu/hu/node/1404

Elmentem már csütörtökön. De tudatalatt éreztem, hogy nem indulok el. Pedig edzettem( !?) egész évben. De nyilván olyan "galambosan". A Teremtő a madaraknak szárnyat adott, hogy repüljenek, a halaknak uszonyokat, hogy ússzanak, az embernek pedig lábakat, hogy fussanak, kezeket, hogy dolgozzanak és stb.  Annyi minden van még ezeken kívül. Például az evés. Réges rég jelent meg egy könyv az önző génekről. (Azóta tudjuk, hogy a gének nemcsak önzők, hanem altruisták is, kooperativak is, civakodóak is, gyilkosak is. Stb. És azóta tudjuk, hogy a génekre ráépülnek a csakrák. És a csakrák is élik a maguk életét. A hasi csakra kajálni kíván, a tüdő csakra dohányozni, a máj csakra piálni, az izom-ér csakra meg sportolni. Stb.

Szép mint a varrógép és az esernyő találkozása a boncasztalon -mondta Lautréamont grófja, egy távoli nagyapám.

Szép mint egy 167 cm és 98 kiló találkozása a boncasztalon, mondja Galamb.Ő már csak tudhatja. Boncolt hajdanán százával. Én voltam már 116 kiló is. A fénykoromban.  Kb. 6 éve. 

Rám igaz volt az a mondás, hogy könnyebb átugrani, mint megkerülni. És a 116 kiló terheltséghez jött még a különféle csakrák különféle játszadozása a sorsommal, az utammal.  

Ahhoz képest a mostani 98 kili egész jó. De ebben a 98 kilóban csak pár deka, az élethez okvetlenül szükséges  fegyelem . Márpedig anélkül a triatlon nem megy. De talán így a jó. Így "galambos". Mert ha megcsinálod atádot, akkor lehet, hogy eltünik minden. Eltünik a varázs.

1984-ben kezdtem melózni. Két idősebb kollégám életművészek. Hosszú, barna amerikai cigik, finom italok és akkor kezdte itt-ott felütni a fejét  a triatlon. Rövid ideig belekeveredtek. Kettőjük közül az egyik hajdanán úszó volt, a másik meg cingár, vékony, neki meg a futás, bringa ment jól. Én is próbálkoztam. Nekem nem ment  jó semmi. Már akkor is túlsúlyos voltam. És utáltam a gyorsaságot. Így nem igazán az én világom volt. Gyerekkoromban imádtam például focizni, jól is ment - kispályán. De amikor felmentünk a nagypályára és a kezdőkörből bámultam a végtelenben évő kaput, tudtam, hogy én oda nem nagyon fogok elfutni. (Galaschekről, a Vasas csatáráról mesélték, hogy volt olyan meccs, amikor a kezdőkört el se hagyta, Albertet pedig éppen azért utáltam meg annak idején mert meccseken át csak  állt derékra tett kézzel a pálya közepén) . Később egy haverom apja gondnok lett egy akkoriban épülgető  teniszpályánál. Jó volt. Jókorát ütni a labdába, és nézni, hogy miként száguld utána a másik, jobbra-balra. De aztán ő is ezt csinálta velem, így teniszpályafutásom pillanatok alatt  véget ért.  

Gyorsan elszaladtak az évtizedek. (A régi felnőttek sok hülyeséget beszéltek /természetesen/ , de a qrva idő rohanásáról igazat állítottak, ezt már biztosan tudom ).  És két sikertelen Atád után ott álltam a harmadik előtt. Náhány nappal korábban vettem egy tenyérellenállót. Erős vagyok mint a róka és ravasz mint a gorilla. Gondoltam, hogy ha már lassú vagyok, akkor legyek erős lassú. A tenyérellenálló pont erre jó. Így a csütörtöki utazás előtt szerdán leúsztam 8 kilit az ellenállókkal. Csütörtök regisztrálás, dupla adag kaja a tészta partyn, csavargás aztán késő este  vissza a tűzforró szállodai szobába  -a legnapsütöttebb részen kaptam persze szobát, ahová még este fél kilenckor is betűzött a Nap. .

Cssssorgott rólam a víz -peddig meztelen kimentem az erkélyre aludni (remélem nem látta senki a szörnyű látványt, ha igen, akkor útólag elnézést kérek ) .

Másnap reggeli, aztán elmentem bringázni. Kerózásokor gyakran a kezem mondja meg, hogy merre menjek. Odaérek egy útkereszteződéshez és nem tudom, hogy merre megyek. A kezeim döntenek. (Pontosabban a tudatalattim) Böhönyén megfordultam. Irány Vécse. Utána Inke.

Iharosberény után nem tudtam, hol kell lefordulni balra a tó felé, már majdnem Nagykanizsáig értem. Visszafordultam és Iharosberénynél kanyarodtam le Csurgó felé. Gyékényesen is eltévedtem, átkarikáztam a falun, de sehol egy qrva tó. Falu széli öreg nénit kérdeztem. Előre erdő (azt láttam), jobbra a tó. (azt nem láttam). Elindultam. Falu szél. Földes, murvás út. Mi van ha itt defektet kapok? Elhagyatottság. Hirtelen pár kisgyerek bukkant fel a bokrok közül. Meglepődtek-kissé megijedtek. Cigiztek ott titokban. Mint én vagy fél évszázada. Amikor látták, hogy csak egy eltévedt öreg faszi vagyok, megnyugodtak. Mutatták az utat. Kérem szépen! Nem egy tó van, nem kettő, hanem sok! És a lubickolók, hűsülők semmit se tudtak ARRÓL a tóról. Fél óra kavargás után találtam meg az igazit, ahol tavaly oly csodálatos volt. Most hőség és nyaralók. Nyugalom. Béke. Álmosító hangulat. Holnap itt lesz a "gyilkos verseny". Hát mennyire szubjektiv, játékos ez az egész! Visszafordultam. Kutyafáradtan a versenyközpontba, ahol "Tudomány és triatlon" ment. Visszakerültem még a belegi cigány gyerekeket üdvözölni.

A verseny?  Aludtam, aztán reggeliztem és láttam ikonomat, Pudingmant szendvedni a  bringán. Péter Attila showja szórakoztatott régi szokása szerint. Kb. 15 évvel ezelőtt a fiamat vittem egy utcai futóversenyre, ott ismertem meg a hangját. Azóta láttam  vagy tizenötször a Hortobágytól Tiszaújvárosig, Vivicittától a Tiszta tóig.  Közben a fiam is kiöregedett az utcai futásból. .

A verseny? A birkózás például jól ment gyerekkoromban, egy csomó érmem volt, de azt is a saját (illetve csakráim) szája íze szerint csináltam . Például a magyar bírkózásban, és az egyesületemben is  főleg a kötötfogás volt a menő/sikeres de én "csakazért is " a szabadfogást műveltem. Gond már akkor volt  a testsúlyommal . Egy kilót kellett volna fogynom, de eszem ágába se volt. Az edzéseket is gyakran hanyagoltam. Akiket a tavaszi versenyeken simán elagyabugyáltam, azok ősszel, egy jó nyári  felkészüléssel  a hátuk mögött és az izmaikban, simán megvertek az őszi seregszemlén. És jött (volna) az ifikor,a sedülőkor két menete helyett három menetes mecsekkel. Hát ahhoz aztán végkép se fült a fogam. Edzőtáborba  el nem mentem volna -vagy ha igen, akkor valószínúleg megszökök.Meg hát bugyogtak-zúgtak a hormonok és a rock, a bulik kezdődtek .

Galamb a saját útját járja, jövőre vagy sikerül vagy nem. Az egyetemet 10 év alatt végeztem el,  Atáddal még csak 5 éve próbálkozom. Mert tudjátok, az út a fontos és nem a cél. Még van öt évem!

Buli van!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

És ezennel megalapítom a HES egyesületet!  Háromból Egy Se! Felvételihez a kitöltendő adatlapokat a Kispipa vendégkőben lehet igényelni.

(A bejegyzést másnap, egy esős bringa után kissé módosítottam. Mint tudjuk a triatlon, mint a bringa szabadtéri sport.

Idő van. De nemcsak szabadtéri sport, hanem gumis sport is. Gyékényesen féltem a defekttől? Nos azóta kettő is volt. !!!

Verseny és utak.

Macskakövesek, zsákutcák, kerülő utak, terelő utak .

Az utakon kutyagolni, fetrengeni, út melletti árokban aludni, úton robogni mercedesszel, baktatni csacsi fogattal, stoppolni.

https://www.youtube.com/watch?v=QexOuH8GS-Y

Canned Heat - On The Road Again

Hendrix - Traffic Jam

https://www.youtube.com/watch?v=ISvVZIhy-70

https://www.youtube.com/watch?v=9Q7Vr3yQYWQ

Led Zeppelin - Stairway to Heaven Live (HD)

Bekele-Gabrselassie-10,000m,World Championships,Paris,2003

https://www.youtube.com/watch?v=vvqAIl_Ydiw

Raging bull- you never got me down ray

https://www.youtube.com/watch?v=5wwItkoapuA