Már csak egy nap...

Már csak egy nap és elrajtol a mezőny.

Most csütörtök este van és sem Erikán sem Anitán nem látok feszültséget és különösebb izgalmat. Hiába, az az edzésmennyiség amit a siker érdekében elvégeztek magabiztossá teszi őket. A holnapi napon bedepóznak a versenyzők, ami nekem mindg is egy vízválasztó esemény, onnan már nincs vissza út, a bringa onnan már csak a versenyen jöhet ki.

Megjegyzem Erikának ideje sem lenne izgulni, egyik fogadásról megy a másikra, közben 1 óra autogramm osztás, majd technikai tájékoztató. Jó látni, hogy itt mindenki ismeri Erát, de jó lenne otthon is ezt látni... Persze Magyarország hallatán Kropkó Péter neve is mindig előkerül, sokan emlékeznek rá.

Míg a versenyzők az utolsó simításokat végzik a kerékpárokon, Ádámmal mi újjabb kalandokat éltünk át. Így utólag egy kis lelkiismeret furdalással, belerángattam Ádámot egy délelőtti horgászatba. Optimista horgásztermészetemből fakadóan fel sem merült bennem a betlizés (vagyis, hogy nem fogunk semmit). Szóval nagyhalas képeket nem tudok feltölteni, de egy 4 órás hajóúttal gazdagodott élménytárunk. Delfinekkel is találkoztunk és megismerkedtünk egy kedves amerikai házaspárral, akik állítólag már fogtak így halat. Ez egyébként otthon sincsen másképp, ha kimegyünk horgászni, rendszerint csak a bot végét fogjuk, de a környezetünkben mindig óriási zsákmányokról regélnek. A kikötőben aztán kézzel fogható bizonyítékot kerestünk arra, hogy léteznek halak az óceán ezen részén, sült formájában leltünk rá az egyik példányra, ami akkor is nagyon jól esett, hogy nem mi fogtuk. Igaz, hogy a horgászat is sporttevékenység, de azért tegnap délután is tekertünk 40 km-t, ami után egy félórát hűsöltünk az óceánparti medencében. Hát ez is egyfajta triatlon, ami (a fogott hal mennyiségéből kiindúlva) több felkészülést igényel.

Ma sem maradhatott el a bringázás, majd irány Kona. Ma a Bubba Gump nevezetű helyen ebédeltünk, 

ami a Forrest Gump című film hangulatát, jeleneteit idézi. Volt rák roston, rák sütve, grillezve, volt ráksaláta, rákleves, rákburger.... Majd tele hassal újra neki vágtunk az óceánnak, rengeteg színes hal, teknős és korall, napokig el tudnék bámészkodni a víz alatt. Persze a parton is akadt látnivaló, ami engem egy cseppet sem érdekelt, mivel az én szívem már foglalt!!!

Nem utolsó sorban ma egy újabb neves egyéniséggel bővült csapatunk, Bozán Ágnes hosszútávfutóként hasznos tanácsokkal segítheti a magyar indulókat.