FL 360 azaz ... 11 000 méter magasból.

Augusztus 1-én Nagyatád és Gyékényes fölött elrepülve 11000 méter magasan valahogy furcsán dobbant meg a szívem! Csak négy nap telt el azóta, hogy ott küzdöttem a gyékényesi bányatóban és a végig a 180 kilométeren, a kerékpáron. Életem egyik legnagyobb élménye volt, bár én csak egy fél Ironman távot teljesítettem – ahogy egy kollégám mondta is, én csak „alumínium ember” leszek, de így is tisztességgel megcsináltuk. Nagyon sokat lendített a felkészülésemben a nagyatádi edzőtábor, az ott tapasztalt közvetlenség és baráti magatartás. Nagyon köszönöm az ifjabb és legifjabb Herr Gyula - és minden ott edzőtáborozónak mindennemű biztató tettét és szavát … egy szó erejéig üzenem, ha emlékszik az edzőtábor zárónapján, mikor egy körben ültünk, ifj Dr. Herr Gyula azt mondta, miután elmondtam, hogy ki fia borja vagyok – „ez egy fél Ironman,

akkor jövőre egy egész Ironman következik”. Remélem a válaszomra is emlékszik, hogy a futáshoz hogyan viszonyultam...... Bár még döntést nem hoztam meg, hogy elindulok-e jövőre, de vettem egy futócipőt! És végül, de nem utolsó sorban, külön köszönet a kedvesemnek, hogy türelmes volt hozzám .